Szervezetünk egészséges működéséhez a közismert vitaminokon kívül különböző nyomelemekre is szükségünk van. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium, melyet szervezetünk nem képes előállítani, így annak pótlásáról magunknak kell gondoskodni.
A magnézium mintegy 300 enzim működéséhez szükséges. Nélkülözhetetlen az izomzat és az idegrendszer megfelelő működéséhez, a fehérjeszintézis folyamataihoz, továbbá fontos szerepet játszik a szív munkájában is. Elengedhetetlen a csontok szilárdságának fenntartásához, mivel ez az anyag szükséges a kalcium megkötéséhez.
A felnőtt ember szervezete 20-28 g magnéziumot tartalmaz. Ennek 59 százaléka a csontrendszerben található meg oldhatatlan formában, míg 40 százaléka a különböző szervekben – legnagyobb mennyiségben a vázizomzatban, a szívizomban, az agyban, a májban, a vesében – fordul elő. A maradék egy százalék a sejteken kívül, a szövetek közti folyadéktérben oszlik el.
5% kedvezmény a mozduljanyu kóddal
A felnőtt férfiak magnéziumszükséglete mintegy napi 350 mg, a nőké ennél valamivel kevesebb, 250-300 mg. A gyermekek esetében ez az adag függ az életkoruktól és a testsúlyuktól is: a csecsemők napi 30 mg-jától a kamaszok napi 250 mg-jáig terjed. Ám bizonyos élethelyzetekben fokozódik a szervezet magnéziumszükséglete.
A szervezet magnéziumellátottságát a gyomor-bél rendszer és a vese működése is befolyásolja. A magnézium a vékonybélből felszívódva a vérárammal a sejtekbe és a szövetekbe jut. A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel. Minden olyan betegség, amely a gyomor-bél rendszert érinti (például a Crohn-betegség vagy a krónikus hasmenés) csökkenti a magnézium felszívódását, és hosszabb távon hiánytüneteket okozhat.
15% kedvezmény – kód: mozduljanyu
Sok esetben azonban ez nem elegendő, ilyenkor magnéziumtartalmú gyógyszer szedése segíthet. Az, hogy ezekből a készítményekből a szervezet mennyi szabaddá váló magnéziumot tud felhasználni, a benne lévő magnéziumsótól függ. Bizonyos sók jól felszívódnak (például a magnézium-citrát, a magnézium-laktát), míg mások (például a magnézium-oxid) felszívódása rossz, nagy részük változatlan formában távozik a széklettel. A bélrendszerben felhalmozódó, fel nem szívódó magnézium azonban hasmenést, hányást okozhat. A magnézium felszívódását tehát befolyásolja az, hogy milyen só formájában juttatjuk be a szervezetbe. A hatásossága az úgynevezett biohasznosulástól is függ, ami azt fejezi ki, hogy a bevitt mennyiségtől és a felszívódástól függően mekkora az a magnéziummennyiség, amely végső soron a sejtek rendelkezésére áll.
Egyes anyagok – így például a B6-vitamin – segítik a magnézium felszívódását, sejtekbe való bejutását és bent maradását. Nem igaz, hogy a B6 vitamintól megnövekszik az étvágyad, és el fogsz hízni. Te döntöd el, hogy mikor, mit és mennyit eszel, nehogy már egy B6 vitamin szabályozzon téged!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése